Infláció

Az infláció azt jelenti, hogy az ország termékei és szolgáltatásai fokozatosan drágulnak, és a pénz kevesebbet fog érni.

Mindenki hallott az inflációról. Sokan tudják, hogy ez a pénznem leértékelődését jelenti. Vannak azonban olyan emberek is, akik nem tudják, hogy az infláció hogyan alakul ki, és milyen következményei vannak a gazdaságra.

Megmagyarázzuk, hogy mi az infláció és hogyan befolyásolja ez a személyes pénzügyeidet.

Mi az infláció?

inflációHa egy országban van infláció, akkor azt jelenti, hogy a gazdaság árszínvonala emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az ország termékei és szolgáltatásai fokozatosan drágulnak, és a pénze kevesebbet fog érni.

Egyszerűen: most kevesebbet vásárolhatsz 10.000 forinttal, mint tavaly.

fogyasztói árindexekből tudjuk meg, hogy milyen magas infláció van, amit statisztikák alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számol ki. Ez bemutatja az áruk és szolgáltatások átlagos árait, valamint azok fejlődését.

Defláció

Az infláció ellenkezője a defláció. Ez azt jelenti, hogy az árszint csökken. Mind az infláció, mind a defláció jelentős következményekkel járhatnak az ország gazdaságára nézve, ha túl magasak.

  • Infláció. Az árak emelkednek, és így gyengítik a pénznemet.
  • Defláció. Az árak csökkennek, így erősödik a forint.

Az infláció nem jelent problémát. Viszont, ha az infláció túlságosan szélsőséges, ez problémákat okozhat. Az inflációnak 1-2% körül kell mozognia, ha az irányítás alatt van.

Mi történik az infláció során?

Az infláció tekintetében két csoportot különböztethetünk meg:

  1. A pénz kevesebbet ér az értékcsökkenés miatt. Ez a helyzet akkor jelentkezik, ha a Magyar Nemzeti Bank több pénzt helyez forgalomba, mint amennyi áru van a piacon. Minél több új pénz van nyomtatva, annál magasabb lesz az infláció.
  2. A termékek és a szolgáltatások egyre drágábbak. Egyrészt a kereslet, másrészt a rendelkezésre álló források mennyisége játszik szerepet.

Inflációt befolyásoló tényezők

Számos tényező befolyásolja egy ország inflációját. A leggyakoribb ilyen tényezők:

  • Ha a Magyar Nemzeti Bank nagy összegeket kölcsönöz, akkor a pénz értéke gyengül. Ez azt jelenti, hogy az árak az országban emelkedni fognak. Történelmileg sok példa volt a világon, amikor a központi bankok túl sok pénzt nyomtattak, ami úgynevezett hiperinflációhoz vezetett.
  • Kínálat és kereslet. Ha az áruk utáni kereslet emelkedik, és a cégek nem tudják kielégíteni a vásárlók igényeit, akkor áremelkedésre számíthatunk.
  • A költségek növekedése. Ha a vállalatok termelési költségei nőnek. Például, növekednek a bérek, vagy növekedik a termékek előállítására szükséges nyersanyagok ára.
  • Elvárások. Az emberek a magasabb árak miatt nagyobb fizetést követelnek, így ugyanazzal a vásárlóerővel rendelkeznek, mint a drágulások előtt.
  • Kamat- és adópolitika. Az alacsonyabb kamatok és a gazdagság fellendítését célzó expanzív költségvetési politika.
  • Infláció más országokban. Ha olyan országban van infláció, ahonnan árukat vagy szolgáltatásokat importálunk.

Ki felelős az inflációért?

Az európai gazdaságért az Európai Központi Bank (EKB) felelős. A pénzügyi válság idején az EKB lépéseket tett a gazdasági növekedés fellendítésére. Az egyik ilyen intézkedés a kamatok csökkentése volt.

Az EKB-nak mindig fenn kell tartania egyensúlyt a gazdasági növekedés és az infláció között.

Ha az EKB csökkenti a kamatlábakat, és a nemzeti bankok alacsony kamat mellett fognak adni hitelt, a fogyasztás, a gazdaság és az infláció emelkedni fog.

A kamatlábak növekedésével a gazdasági növekedés és az infláció csökken.

A kulcskamat mellett az EKB két másik mechanizmussal is rendelkezik, amelyek befolyásolják a pénzkínálatot és az inflációt.

Tartalék

A készpénztartalék növelése azt jelenti, hogy a pénz kivonják a piacról, mivel nem lehet többet kölcsön venni. A nemzeti bankoknak kell legyen tartalékuk az EKB-nál. Ennek eredményeként kevesebb hitelt adhatnak, ami által a pénzkínálat a piacon, és így az infláció is csökken.

Nyílt piaci műveletek

Az EKB különböző országokban kötvényeket vásárol pénzügyi támogatásuk érdekében. Ez az új pénz be fog áramlani a gazdaságba. A pénzmennyiség növekedése az infláció növekedéséhez vezet.

Ez által segíti az EKB a gazdaságilag gyenge országokat. Fontos, hogy az EKB fenntartsa az euróövezet stabilitását.

Ki profitál az inflációból?

Különösen az eladósodott országok és a hitelfelvevők élvezhetik az inflációt. Minél magasabb az infláció, annál kisebb lesz az adósság. Ezért sok ország nem küzd az infláció ellen, mivel csökkentik az államadósságot.

Az alacsony kamatlábak a gazdaságot segítik, és ez által új munkahelyeket teremtenek. Ha a gazdaság nem növekszik, és a cégeknek nincs pénzük befektetésekre, akkor a munkanélküliség nő.

Milyen hatással lehet rád az infláció?

  • Az áruk és szolgáltatások vásárlása egyre drágább. Hosszú távon kompenzálja a magasabb munkahelyi fizetést.
  • A lakásárak nagyobbak lesznek, ami előnyös az eladók számára, viszont hátrányt jelent a vevők számára.
  • Ha van megtakarítási számlád és az infláció magasabb a kamatlábnál, akkor pénzed veszít az értékéből.
  • Ha kölcsönt fizetsz, akkor a kamatköltségek kevésbé lesznek érzékelhetőek.
  • Ha olyan országokba látogatsz, ahol nem tapasztalható infláció, az árak viszonylag kisebbek lesznek.
  • Ha vállalkozásod van és exportálod a termékeidet, akkor az infláció kedvezőtlenül befolyásolhatja a céged. A termelési költségeid magasabbak lesznek, és drágábbá teszik az árukat.

Következtetés

Az, hogy hova fektessünk be pénzt, és hogyan védhetjük meg magukat az inflációtól, a megtakarítók egyéni képességeitől függ. Minden befektető más, különböző befektetési stratégiával rendelkező megtakarítási célt követ.

Mindenekelőtt fontos, hogy befektetőként tudatában legyél annak, hogy folyószámlán levő pénz esetében egy év alatt 2%-os hozamveszteséggel kell számolnod. Ha tisztában vagy ezzel, akkor olyan befektetések után nézhetsz, ami ennél nagyobb megtérülést eredményezhet.

Az infláció alakulását nehéz megjósolni és nem lehet előre tudni, hogy mi lesz. Mint korábban említettük, több minden befolyásolhatja az infláció mértékét.

A szerzőről

Lépj kapcsolatba a Financer.com-mal

Kövess minket a Facebookon