Infláció

Mindenki hallott már az inflációról: sokan tudják is, hogy ez a pénznem leértékelődését jelenti. Vannak azonban olyan emberek is, akik nincsenek tisztában az infláció fogalmával és következményeivel.

A Financer.com bemutatja, hogy mi az infláció és hogyan befolyásolja a személyes pénzügyeidet.

Mi az infláció?

Ha egy országban van infláció, akkor azt jelenti, hogy a gazdaság árszínvonala emelkedik. Az ország termékei és szolgáltatásai ilyenkor fokozatosan drágulnak, ezért a pénz egyre kevesebbet fog érni.

Az infláció jelentése tömören összefoglalva: most kevesebbet vásárolhatsz 10.000 forinttal, mint tavaly vagy tavalyelőtt.

Defláció

Az infláció fogalmának ellenkezője a defláció, ami az árszint csökkenését jelenti. A túl magas infláció mellett a túl magas defláció is negatív hatással lehet az ország gazdaságára.

• Infláció. Az árak emelkednek, és így gyengítik a pénznemet.
• Defláció. Az árak csökkennek, így erősödik a forint.

Az infláció egészséges mértéke évi 1,5 – 2,5% körül mozog.

Az infláció alakulása

Az alábbi ábrán megtekinthető, hogy az utóbbi 23 évben az euróövezetben mekkora inflációval kellett számolni.

Forrás

Az adatok alapján a 22 évre számolt átlag évi 2% körül mozog, ami teljesen normális.

Voltak olyan évek, amikor az infláció a 3%-ot is elérte, viszont a rá következő évben hiába volt sokkal kisebb a mértéke, az emberek ilyenkor a 3%-ra fordítanak nagyobb figyelmet. Ezért vagyunk hajlamosak az inflációt sokkal nagyobbnak hinni.

Az infláció valódi mértékét több évre visszamenő átlagszámítással lehet meghatározni.

Mi történik az infláció során?

Az infláció tekintetében két csoportot különböztetünk meg:

1. A pénz kevesebbet ér az értékcsökkenés miatt. Ez a helyzet akkor jelentkezik, ha a Magyar Nemzeti Bank több pénzt helyez forgalomba, mint amennyi áru van a piacon. Minél több pénz kerül nyomtatásra, annál magasabb lesz az infláció.
2. A termékek és a szolgáltatások egyre drágábbak. Ennél egyrészt a kereslet, másrészt a rendelkezésre álló források mennyisége játszik szerepet.

Inflációelméletek

Az inflációról több elmélet is született, amelyek a jelenség okát próbálják megmagyarázni. A három fő elmélet szerint:

• az inflációt a pénzmennyiség növekedése okozza.
• ha korlátoznák a pénzmennyiséget, akkor a gazdaság könnyen kiegyensúlyozódna.
• a kereslet növekedése nem okoz mindig inflációt, mert a nagyobb pénzmennyiség legtöbbször a kínálatot is növeli.

Egyszerű praktika az infláció megállapítására

Az infláció természetét, valamint mértékét te is könnyen meg tudod határozni. Mivel az inflációt általában egy egész évre számolják ki, ezért a meghatározásához szükséged lesz két évnyi adatra.

A következő gyakorlattal könnyen meg tudod határozni a fogyasztói árindexet. A fogyasztói árindex azt mutatja meg, hogy az infláció magyarországon mekkora hatással van az átlagos fogyasztóra.

Foglald egy táblázatba a legfontosabb termékeket, amelyek a leggyakrabban megfordulnak a bevásárlókocsidban:

Ha sikerült összeírni az árakat, akkor a bázisév és az első év teljes költsége alapján ki tudod számolni az infláció mértékét.

107.150 / 102.500 x 100 = 104.53, ami azt jelenti, hogy az első évben a bázisévhez képest 4,53%-kal több pénzt költöttél.

A példa esetén a fogyasztói árindex mértéke 4,53% lesz.

Legalább két évnyi adatra lesz szükséged ahhoz, hogy az inflációt meg tudd állapítani. Minél több terméket foglalsz bele a táblázatba, annál pontosabb eredménnyel tudsz szolgálni.

Hogyan határozzák meg a hivatalos fogyasztói árindexet?

A hivatalos fogyasztói árindex (HICP) meghatározásánál pár terméknél természetesen sokkal több faktort figyelembe vesznek:

1. Az ármegfigyelők az euróövezetben minden hónapban összegyűjtenek kb. 2 millió árat. Figyelnek arra, hogy ebből egy országot se felejtsenek ki.
2. A termékcsoportokat megfelelően súlyozzák aszerint, hogy mennyire fontos a betöltött szerepük. A statisztikának fontos szempontja, hogy tükrözze a változó fogyasztói szokásokat.
3. Az országokat is súlyozzák, ugyanis mindegyik ország a fogyasztási összkiadásban változó részesedéssel rendelkezik.

Minden euróövezeti országnak saját statisztikai hivatala van. Az országok összeállítják a saját statisztikáikat, amelyet az Eurostathoz küldenek el.

Az Eurostat fogja meghatározni a teljes euróövezet fogyasztói árindexét.

Inflációt befolyásoló tényezők

Egy ország inflációjának mértékét számos tényező befolyásolja:

• Ha a Magyar Nemzeti Bank nagy összegeket kölcsönöz, akkor a pénz értéke gyengül. Ez azt jelenti, hogy az árak emelkedni fognak.
• Kínálat és kereslet. Ha az áruk utáni kereslet emelkedik, a cégek pedig nem tudják kielégíteni a vásárlók igényeit, akkor áremelkedésre kell számítani.
• A költségek növekedése. Ha a vállalatok termelési költségei nőnek, akkor az árak is nőni fognak.
• Elvárások. Az emberek a magasabb árak miatt nagyobb fizetést követelnek, így ugyanazzal a vásárlóerővel rendelkeznek, mint a drágulások előtt.
• Kamat- és adópolitika. Az alacsonyabb kamatok és a gazdagság fellendítését célzó expanzív költségvetési politika inflációhoz vezethet.
• Infláció más országokban. Ha olyan országban van infláció, ahonnan árukat vagy szolgáltatásokat importálunk, akkor ez hazánkra is hatással lehet.

Mi az a hiperinfláció?

Hiperinflációról akkor beszélünk, amikor az infláció szélsőséget mértékeket vesz fel. Ez általában egy hónapra mérve több, mint 50%-os növekedést kell jelentsen.

A pénz ilyenkor annyira elértéktelenedik, hogy a múltban ilyenkor a pénz szerepét sokszor egy más, stabil valuta vette át.

A legtöbb hiperinfláció akkor történik, amikor az állam nem rendelkezik elég bevétellel. Ilyenkor az országnak hitelt kell felvennie, viszont ha ez nem sikerül, akkor egyetlen megoldásuk marad, ez pedig a pénznyomtatás.

A megemelt pénzkibocsátással akkor van probléma, amikor a központi bank nem rendelkezik ehhez elegendő fedezettel. Ekkor egy öngerjesztő folyamat indul el, hiszen az állam adóbevétele szintén csökken, ami még több pénz kibocsátását követeli meg.

A hiperinflációt csak egy teljes reform tudja megoldani.

Pengő infláció

A hiperinfláció eddigi rekordja Magyarországhoz kötődik. Magyarországon a II. világháború után a pengő értéke 13 hónapon keresztül havonta több, mint 41.000 milliárd százalékkal növekedett.

Egy kilogramm kenyér ára 1945. augusztusában 6 pengő, 1946. júniusában pedig 5.850.000.000 pengő volt. A hiperinfláció időtartama alatt a termékek ára 15 óránként csaknem a kétszeresére nőtt.

“A talicskányi egy napi fizetésem hazatoltam, viszont a feleségem egy óra múlva már csak két tojást kapott érte.”

Az inflációt a II. világháború elvesztése, a kifosztott államkassza és a termelés hanyatlása okozta. A problémát végül a forint bevezetése oldotta meg: 1946. augusztusában bevezették a forintot, egy forint pedig 400 kvadrilliárd (4 x 10²⁹) pengőbe került.

Ki felelős az inflációért?

Az európai gazdaságért az Európai Központi Bank (EKB) felelős. A pénzügyi válság idején az EKB lépéseket tett a gazdasági növekedés fellendítésére. Az egyik ilyen intézkedés a kamatok csökkentése volt.

Az EKB-nak mindig fenn kell tartania az egyensúlyt a gazdasági növekedés és az infláció között.

Ha az EKB csökkenti a kamatlábakat és a nemzeti bankok alacsony kamat mellett fognak hitelt adni, a fogyasztás, a gazdaság és az infláció emelkedni fog.

A kamatlábak növekedésével a gazdasági növekedés és az infláció csökken.

A kulcskamat mellett az EKB két másik mechanizmussal is rendelkezik, amelyek befolyásolják a pénzkínálatot és az inflációt.

Tartalék

A készpénztartalék növelése a pénz piacról való kivonását jelenti. A nemzeti bankoknak kell legyen tartalékuk az EKB-nál. Ennek eredményeként kevesebb hitelt adhatnak, ami által csökken a pénzkínálat a piacon, és így az infláció is csökken.

Nyílt piaci műveletek

Az EKB gazdaságilag gyenge országokban kötvényeket szokott vásárolni. Ezzel támogatja az országokat, hiszen a pénz így beáramlik a gazdaságba. A pénzmennyiség növekedése inflációhoz vezet.

Ki profitál az inflációból?

Az inflációt különösen az eladósodott országok és a hitelfelvevők élvezhetik. Minél magasabb az infláció, annál kisebb lesz az adósság. Sok ország nem küzd az infláció ellen, mivel ez csökkenti az államadósságot.

Az alacsony kamatlábak a gazdaságot segítik és új munkahelyeket teremtenek. Ha a gazdaság nem növekszik és a cégeknek nincs pénzük befektetésekre, akkor a munkanélküliség nő.

Milyen hatással lehet rád az infláció?

• Megnő az áruk és szolgáltatások ára. Ez hosszú távon kompenzálja a magasabb munkahelyi fizetést.
• A lakásárak nagyobbak lesznek, ami előnyös az eladók számára, viszont hátrányt jelent a vevők számára.
• Ha van megtakarítási számlád és az infláció magasabb a kamatlábnál, akkor a pénzed veszít az értékéből.
• Ha kölcsönt fizetsz, akkor a kamatköltségek kevésbé lesznek érzékelhetőek.
• Ha olyan országokba látogatsz, ahol nem tapasztalható infláció, az árak viszonylag kisebbek lesznek.
• Ha vállalkozásod van és exportálod a termékeidet, akkor az infláció kedvezőtlenül befolyásolhatja a céged. A termelési költségeid magasabbak lesznek és drágábbá teszik az árukat.

Hogyan védekezz az infláció ellen?

Az infláció mindenkit érint, viszont szerencsére vannak olyan megoldások, amelyek az infláció ellen dolgoznak.

Helyezd letétbe a pénzed

Ha a megtakarított pénzed letétbe helyezed, akkor a bank minden évben kamatot fog rá fizetni. Válassz egy olyan betétet, amely előnyös hozammal rendelkezik.

Növelj a jövedelmeden

Ha nagyobb, esetleg több forrásból származó jövedelemre teszel szert, akkor nem veszed annyira észre az infláció hatását.

Fektess be

Fektesd be a pénzed olyan biztonságos termékekbe, amelyek szinte garantált hozamot eredményeznek. Ha a tőzsdepiacon szeretnél befektetni, akkor választhatsz ETF-eket vagy vásárolhatsz arany, ezüst és egyéb CFD-ket is.