Lakáslízing

A lakáslízing egy előnyös megoldás a lakásvásárlásra. A legtöbb ügyfél viszont nem tudja, hogy egy lakáshitel a legtöbb esetben kedvezőbb választásnak bizonyul.

Lízingek közül a legnépszerűbb a lakás- és az autólízing. Autólízinget viszonylag sokan igényelnek, mivel a cégek nem vehetnek fel autóhitelt.

Ingatlant viszont ritkán szoktak lízingelni, hiszen a magánszemélyek inkább hitelt választanak, a vállalkozások pedig találnak erre megfelelő beruházási kölcsönt. Az ingatlanlízing cégeknek szintén ritkán éri meg.

Lízingelésnél két félről beszélhetünk:

• a lízingbeadóról (lízingcég)
• a lízingbevevő személyről (lehet vállalat is)

A folyamat a következő módon működik:

1. A két fél egy határozatlan időre szerződést köt a lízingbe adott tárgy használatára.
2. A lízingbeadó személy az adott tárgyat meg fogja vásárolni, a használati jogot pedig megadja a lízingbevevő részére.
3. A szerződés szerint a vevő időközönként lízingdíjat kell fizessen a lízingbeadó számára, amelyre előre meghatározott kamat vonatkozik.
4. A futamidő végén a lízingelt tárgy megegyezés szerint a maradványérték kifizetése után a lízingbevevő tulajdonába kerül.

A legnagyobb és a legfontosabb különbség a lakáshitel és az ingatlanlízing között az, hogy a lakásra nem jelzálogjog, hanem tulajdonjog vonatkozik.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy sokkal kockázatosabb lenne hitelt felvenni, hiszen ha nem törlesztesz, akkor mindkét esetben kikerülsz a lakásból.

Lakáslízing jellemzői

• Összeg: 5.000.000 Ft – 60.000.000 Ft
• Önerő mértéke: legalább 15%
• Futamidő: 5 – 25 év
• Devizanem: EUR, HUF
• Új és használt ingatlanra is felhasználható
• A lízingbe a lakáshoz tartozó kiegészítő ingatlan is beletartozik
• Az ingatlan szabadon bérbe adható

Lakáslízing típusai

Operatív lízing

A lízingbeadó a saját lakást csak bizonyos időre adja oda a lízingbevevőnek, amire az utóbbi minden hónapban lízingdíjat köteles fizetni. Miután lejár a lízing futamideje, a lakás az adós nevére kerül.

Pénzügyi lízing

Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó nem rendelkezik a lakással, hanem a lízingbevevő megbízására vásárolja meg ezt és azután adja a használatába.

Az ingatlan tulajdonosa teljes mértékben a lízingcég lesz, a lízingbevevőnek pedig természetesen havonta lízingdíjat kell fizetnie.

A szerződésben mindíg előre le van szögezve, hogy a lízing nyílt végű vagy zárt végű lesz:

• nyílt végű lízing során a lízingbevevő csak a maradványérték megfizetése után rendelkezhet az ingatlannal
• zárt végű lízingnél a futamidő lejárata után a lízingbevevő azonnal megkapja a tulajdonjogot

A lakáslízingek között visszlízing is létezik, viszont ezt elég ritkán szokták alkalmazni. Ebben az esetben a lízingcég megvásárolja a lízingbevevő nevén levő ingatlant, ezt pedig lízingbe adja neki.

Ez eleinte értelmetlennek tűnhet, viszont elég kedvező megoldás abban az esetben, ha az adós ki szeretné fizetni az elmaradt hiteleit, vagy egyéb tartozás miatt pénzre lenne szüksége.

Lakáslízing feltételei

A számos előny mellett a legnagyobb hátrányként azt említhetjük meg, hogy lízing esetén nem kapod meg azokat az állami támogatásokat, amelyeket egy lakáshitelnél megkaphatnál.

A lízing költségei

A lízingszerződés megkötésekor a banki szerződésekhez hasonlóan van néhány kiadás, amit a lízingbevevőnek kell fizetnie.

• Minden szerződésnél fennáll a szerződéskötési díj (folyósítási jutalék). Ennek a díjnak az összege bankonként eltér, viszont a mértéke legtöbbször a teljes összeg 1%-a.
• A lízing okiratba foglalását is ki kell fizetni, ami megegyező összeget jelent a szerződéskötési díjjal.
• A kérelmi lap mellé be kell küldeni az ingatlan tulajdoni lapját is.
• Az ingatlan értékére nyilván értékbecslést kell készíteni, ami megint plussz költséget jelent a lízingbevevőnek.

A lízing kockázatai, lakáslízing buktatói

Két fontos eset van, ami sok emberben felmerül az igénylés előtt. Az egyik ilyen eset a lízingcég csődbe menése, a második pedig a lízingbevevő halála.

Ha a lízingcég csődöt jelent, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adós elveszíti a vagyonát.

Előnyös tudni viszont azt, hogy ebben az esetben a felszámoló nyugodtan felmondhatja a szerződést, mint lízingbe adó, ilyenkor pedig a lakást vissza kell szolgáltatni.

Amennyiben a felszámoló nem mondja fel a szerződést és lejár a futamidő, az adós megtarthatja az ingatlant.

Az adós halálakor a lízing ugyanúgy folytatódik tovább, amennyiben az örökösök nem kívánják felmondani.

Lakáslízing vagy lakáshitel?

A hitelek és a lízingek nagyon különböző feltételekkel működnek, ez pedig a lakáscélú termékeknél sincs másképp.

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb információkat:

A lakáslízing elsőre kedvezőbbnek tűnhet, viszont érdemes megjegyezni, hogy a lakáshitelnél lényegesen magasabb kamattal rendelkezik. Az is hátrányt jelent, hogy az ingatlan csak a teljes törlesztés után fog a te nevedre kerülni.

Lakáshitel helyett akkor érdemes lízinget választani, ha az előbbire valamilyen okból fogva nem lennél jogosult.

Mikor válasszak lakáslízinget?

Az ingatlan lízing nagy előnye az, hogy szinte bármire igényelhető, amire jelzáloghitel is kapható.

Akkor érdemes lakáslízingben gondolkodni, ha:

• új építésű ingatlant vásárolnál
• nem vagy jogosult lakáshitelre
• az ingatlant bérbeadás vagy befektetés céljából vásárolod
• a jelzáloghitelhez kevés önerővel rendelkezel
• nem zavar, hogy a lakást csak a törlesztés után fogod birtokolni

Lakáslízing igénylés menete

Lépések