Álláskeresési járadék

A legjobban teljesítő alkalmazottakkal is előfordulhat az, hogy valamilyen okból kifolyólag távoznia kell a munkahelyéről. Ilyenkor mindenki azonnal új munkalehetőség után néz, viszont ez nem mindig ennyire egyszerű.

Megeshet, hogy hónapokig próbálkozni kell, ameddig valamelyik munkáltató felvesz minket. Ameddig munkanélküliek vagyunk és jövedelmünk sincs, valamiből el kell tartanunk magunkat, esetleg a családot is. Ha nincs megtakarításunk, akkor ez nehéz lehet egy segély nélkül.

Ilyenkor jön képbe az álláskeresési járadék, régi nevén munkanélküli segély. Ennek a támogatásnak Magyarországon négy fajtája van:

• álláskeresési járadék
• álláskeresési segély
• költségtérítés
• vállalkozói járadék

Kinek jár az álláskeresési járadék?

Az álláskeresési járadékot olyan embereknek kérhetik, akik aktuális álláskeresést folytatnak. Mivel ez a munkanélküli segénynek felel meg, lényegében mindenki kaphatja, aki nem folytat kereső tevékenységet, illetve nem rendelkezik vállalkozással.

Ennek a feltétele az, hogy rendelkezzünk legalább 360 ledolgozott nappal. Nem vagyunk jogosultak erre a támogatásra abban az esetben, ha soha nem volt munkaviszonyunk.

Álláskeresési járadék igénylése

A segélyt még álláskeresővé válásunk előtt is igényelhetjük. Abban az esetben, ha előre tudjuk, hogy hamarosan távoznunk kell a munkahelyünkről, érdemes minél hamarabb igényelni, hiszen így nem érhet kellemetlen meglepetés minket.

Az álláskeresési járadék iránti kérelmet a lakcím szerinti kormányhivatalnál tudjuk benyújtani. Amennyiben ezt nem tudjuk megtenni, az igénylés online is megoldható.

A járadék igénylését abban az esetben kezdeményezhetjük, ha szerepelünk a munkakereső nyilvántartásban. A nyilvántartásba kerüléshez a következő iratok szükségesek:

• személyi igazolvány
• iskolai, vagy szakképzettségi igazolvány
• lakcímkártya
• TAJ kártya
• adó igazolvány

Ezeken az iratokon kívül, az igényléshez szükséges benyújtani még:

• a vállalkozói tevékenység megszűnéséről szóló igazolványt
• az OEP igazolványt
• a bankszámlaszámunkat (amennyiben rendelkezünk bankszámlával)
• tartozásigazolást
• a jövedelemadó adatlapot

Az igénylés után az összeget minden hónap végén folyósítják.

Amennyiben a kérelmünk elutasításra kerül, lehetőségünk van fellebbezni. Ez viszont nagyon szigorú feltételekhez van kötve, hiszen csak akkor lehetséges, ha az elutasítás nincs jogilag megindokolva vagy a hivatal szabálysértést követett el.

Álláskeresési járadék utalása

A folyósítás időtartama legfeljebb 90 nap lehet. Ez azt jelenti, hogy az álláskeresési járadékot maximum 3 hónap erejéig kaphatunk.

Azért ilyen rövid az időtartam, mert így ösztönzi az állam a munkanélkülieket, hogy minél hamarabb keressenek magunknak új munkahelyet. Az álláskereső a folyósítás alatt köteles elfogadni a Munkaügyi Központ által ajánlott munkahelyet, amennyiben nem talál magának más megoldást.

A folyósítás első napjának az igénylés napját tekintik. Azt a napot, amelyen az állami foglalkoztatási szervnek beküldtük a jelentkezésünket. Ugyanez a feltétel akkor is, ha jelentkezésünket online küldtük be.

A 90 napos folyósítási idő után minden álláskeresőnek társadalombiztosítást kell fizetnie.

Folyósítás megszűnése

Vannak olyan esetek, amikor az álláskeresési járadék folyósítása megszűnik.

Ilyen például:

• maga az álláskereső kéri a beszűntetését
• az álláskereső oktatási intézmény nappali tagozatán tanul
• az álláskereső elhalálozik
• képzés során nagyobb támogatásban részesül, mint a legkisebb munkabér összege
• a személy munkahelyet talál magának
• az álláskereső törlésre kerül a nyilvántartásból
• az álláskereső elfelejtette bejelenteni, hogy kereső tevékenységet folytat.

Az álláskeresési járadék folyósítása a következő esetekben szünetelhet:

• az álláskereső időközben gyermekágyi/terhességi segélyre, gyermekgondozási díjra/segélyre, gyermekgondozást segítő ellátásra lesz jogosult
• az álláskereső előzetes letartóztatásba vagy elzárásba kerül
• a személy olyan képzésben részesül, amely mellett támogatást is kap – ilyenkor csak a támogatás folyósítása alatt szünetel a segély folyósítása
• a személy önkéntes katonai szolgálatot vállal, teljesít
• az álláskereső közfoglalkoztatásban részesül

Amennyiben a szüneteltetés oka megszűnik és az alany még mindig eleget tesz az összes feltételnek, a folyósítás újból kezdetét veszi.

Az álláskeresési járadék összege

Az álláskeresési járadék összege mindig függ attól, hogy az adott személy hány napot dolgozott az igénylés benyújtása előtt, tehát meddig állt munkaviszonyban.

Ezt a befizetett munkaerő-piaci járulék szerint számolják ki. Abban az esetben, ha az illető visszamenőleg sem dolgozott eleget, akkor a folyósított összeg a minimálbér 130%-a lesz.

A járulék szerint kiszámított összeg mindig a járulékalap 60%-a, ez viszont nem lehet több a minimálbér napi összegénél.

Abban az esetben, ha az illető a folyósítás alatt legalább napi 4 órás munkahelyet talál, igényelheti a hátramaradt összegét a járadéknak, amelyet a hónap végén egyben megkap.

Az olyan családok, akik nehéz anyagi helyzetben állnak a járadék folyósítása ellenére is, azoknak sokkal ajánlatosabb szociális segélyt igényelni az önkormányzattól.

A megfelelő munkahely

Amennyiben megfelelő munkahellyel rendelkezünk, nem részesedhetünk álláskeresési segélyben.

Megfelelő munkahelynek számít az a munkahely, ahol a jövedelmünk eléri legalább a járadék összegét. A foglalkoztatásunk kötelezően munkaviszonyban kell történjen, szerződéses alapon.

Az is fontos, hogy az álláskereső egyáltalán megfeleljen az egészségi kritériumoknak, tehát nem lehet súlyos beteg, hiszen így nem lesz alkalmas a munkavégzésre. A munkahelynél azt is számba veszik, hogy a lakóhelyünk és a munkahelyük közötti út ne legyen túl hosszú. Alapesetben ez legfeljebb 3 óra lehet, viszont, ha gyerek van a családban, akkor jobb, ha ez kevesebb.