Átalányadózás

Az egyéni vállalkozóknak 2024-ben több lehetőségük van arra, hogy adózzanak a bevételük után. A cégek az alábbi adózási formák közül tudnak választani:

• vállalkozói személyi jövedelemadó (vállalkozói szja)
• átalányadó
• kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Mindhárom adózási módszer rendelkezik a maga előnyeivel és hátrányaival, ezért a vállalkozó kell eldöntse, hogy számára melyiket érdemes választani.

2024-ben még kedvezőbbé vált az átalányadózás, ezért bemutatjuk számodra az új szabályokat és az új előnyöket.

Egyéni vállalkozó átalányadózása

Azok a vállalkozók, akik az átalányadózást választják, a következő indokokkal rendelkeznek:

• egyszerű adminisztrációt akarnak
• a személyi jövedelemadóban adóalap-kedvezményt akarnak érvényesíteni
• le szeretnék egyszerűsíteni a költségszámolást

Mikor választhatod?

2023-tól eltörölték az átalányadózásra érvényes, előző adóévre meghatározott bevételi határ feltételét, tehát 2024-ben akkor is választhatod ezt az adózási formát, ha a 2023-as évi bevételed meghaladta az adóévre vonatkozó éves minimálbér összegének a tízszeresét (azaz 27.840.000 Ft-ot).

• Fontos megjegyezni, hogy a tárgyévre vonatkozó feltételek ugyanúgy megmaradnak, tehát addig lehetsz átalányadózó, ameddig az adott évben nem szeged meg ezt a szabályt.

A szabály szerint tehát a céged éves bevétele nem haladhatja meg az éves minimálbér 10x-es mértékét.

• 2023-ban akkor adózhatsz ebben a formában, ha az éves bevételed nem haladja meg a 27.840.000 Ft-ot.

Ha év közben kezdtél el tevékenykedni, akkor ennek a határnak az időarányos mértékével kell számolnod.

Kinek éri meg?

Azoknak a vállalkozóknak éri meg ezt az adózási formát választani, akik a bevételüket az átalánnyal nagyobb mértékben tudják csökkenteni, mint a tételes költség elszámolással.

Az átalányadózás bevételi határa 2024-ben

Átalányadózás során a jövedelem kiszámítása költséghányadok segítségével történik. A költséghányaddal számolt bevétel az alábbi képlet alapján határozható meg:

• új bevétel = bevétel – (bevétel * költséghányad)

A költséghányad lehet 40%, 80% vagy 90% az alábbi feltételek alapján:

40% – alapesetben ez vonatkozik mindenkire.

80% – akkor kaphatja meg a vállalkozó, ha a tevékenysége a következő kategóriák egyikébe tartozik:

• mezőgazdaság
• erdőgazdálkodás
• feldolgozóipar
• építőipar
• halászat, halgazdálkodás
• gépjárműjavítás
• ipari gépek javítása
• taxis személyszállítás
• autókölcsönzés
• számítógép javítás
• fényképészet
• fodrászat, szépségápolás
• vendéglátói tevékenység
• személygépjármű-vezető képzés

A 90%-os kategóriába azok a cégek tartoznak, akik kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak.

Kata vagy átalányadó?

A kata adózás és az átalányadózás között bármikor, akár év közben is lehet váltani. Amennyiben év közben váltasz, mindkét adózási formánál az időarányos bevétellel kell számolnod.

A két adózás különböző előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. A következő két oszlopban röviden összehasonlítottuk a lehetőségeket:

Mit fizet az átalányadózó?

Az átalányadózó vállalkozó saját maga után és az alkalmazottai után is fizeti a járulékokat, valamint az egyéb adókat.

Az egyéni vállalkozás költségei átalányadó mellett az alábbiak lesznek:

• 13%-os szociális hozzájárulási adó
• 15%-os személyi jövedelemadó
• 18,5%-os társadalombiztosítási díj

Adómentes adóalap

2024-ben az adóalapra vonatkozóan új összeghatárt vezettek be, ami szerint az 1.600.800 Ft alatti jövedelem teljes mértékben járulékmentes.

A szabály értelmében a következő bevételekig nem kell adót fizetni:

• 40%-os költséghatár: 2.668.000 Ft
• 80%-os költséghatár: 8.004.000 Ft
• 90%-os költséghatár: 16.008.000 Ft

Mit nem fizet az átalányadózó?

Az átalányadózó a következő költségek alól mentesül:

• vállalkozói nyereségadó
• 9%-os személyi jövedelemadó a vállalkozói jövedelem után
• 13%-os hozzájárulási adó az osztalékalap után

Ezek a kedvezmények segítenek az átalányadózóknak kevesebb járulékot fizetni.

Átalányadózás minimálbér alatti jövedelemnél

Amennyiben a havi jövedelem nem éri el a minimálbér mértékét, az átalányadózó a minimum járulékalap szerint fog adózni. Ez a következő járulékok fizetését vonja maga után:

• 15%-os személyi jövedelemadó
• 13%-os szociális hozzájárulási adó
• 18,5%-os társadalombiztosítási járulék

Átalányadózás főállás mellett egyéni vállalkozó számára

Főállásban dolgozó embernek számít az az alkalmazott, akinek legalább heti 36 órában van munkaviszonya.

A főállású egyéni vállalkozó csak a következő díjakat kell megfizesse:

• 13%-os szociális hozzájárulási adó
• 18,5%-os társadalombiztosítási járulék

Az összeget negyedévente kell kifizetni, csak a ténylegesen szerzett jövedelem után.

Átalányadózás bevallása

Az átalányadózás bevallására 2024-ben a következő szabályok érvényesek:

• A személyi jövedelemadót a tárgyévet követő év májusának 20. napjáig kell bevallani és befizetni
• A személyi jövedelemadó előlegét a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig szükséges befizetni
• A havi adó és járulékbevallást a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallani és befizetni

Adókedvezmények igénybevétele átalányadózóként

Az átalányadózás egyik nagy előnye az, hogy a katával ellentétben a vállalkozó érvényesítheti a személyi jövedelemadóra vonatkozó kedvezményeket, mint például:

• legalább 4 gyereket nevelő anyák kedvezménye
• első házasok kedvezménye
• tartós betegség, fogyatékosság esetén kapható kedvezmény
• családi adó- és járulékkedvezmény
• 25 év alatti fiataloknak járó adóalap mentesség

Ezek a kedvezmények segítenek nagy mértékben csökkenteni a fizetendő adó nagyságán.